Egy koncertblogra gondolom másféle, a zenéhez azért kapcsolódó írások is elférnek néha, pláne, ha nem túl hosszúak. A Furdancs blogon épp egy öregautó-szerelős sorozatot indítottunk. Ennek kapcsán egy korhű, persze még kazettás rádió is beépítésre került a tárgyalt Ford gépjárműbe. Sikerült is a műtét, és műsoranyagnak elő is bányáztam a jó 25 évvel ezelőtt hallgatott kazettáim. Nagyszerű nosztalgikus utazás vette kezdetét. Ti emlékeztek mik voltak a kedvenc slágereitek, mondjuk 1987-ben vagy épp az 1990-ben? (Egyáltalán: éltetek már akkor?)

Viszont a nosztalgia mellett azért szerettem volna friss zenéket is az autóba. Néhány üres kazettám volt is itthon (még nem pergett le a szalagokról az összes vasoxid...) és egy felvételre fogható magnót is leltem. MP3 számokból indultam ki, igaz, ezek analóg szempontból borzasztó digitális torzszülöttek, de annyi előnyük van, hogy szépen össze tudtam rakni a számokat sorban, és egyben tudtam aztán átjátszani a kazettára.

Meg kell mondjam, nagyon régen nem másoltam semmit át valós időben sehova. És elszoktam már attól, hogy mondjuk egy 30 perces kazettaoldal bizony 30 perc alatt lesz tele zenével. Mármint, ha mindent jól csinálunk. Ha csak 10 perc után jövünk rá, hogy nem oda van kattintva a magnón az egyik kapcsoló, ahol lennie kéne, akkor kicsit hosszabb.

Mókásak a régi dolgok, de néha kicsit nehézkesek...

Azért persze kivártam, és a türelem gyümölcseként meglett az első 2015-ös kazettám. Az alábbi előadók dalaival:

• Sonar Bistro
• Aerosmith/RunDMC – (igen, az a nóta...)
• Ladánybene27
• Trace Adkins
• Natalie Cole
• Irie Maffia
• Scarlet
• Toby Keith
• Joss Stone
• Holly Cole
• Kozmosz...

No. Most ebből lehet kitalálni, milyen is az ízlésem. (Az nem ér, ha egyszerűen csak annyit írtok, hogy: ROSSZ, meg az sem, hogy NINCS... )