Sonar Bistro és Half Note City, A38 hajó, 2015.08.06

A mai este fellépőjéről már többször is esett szó itt a blogon. A Sonar Bistro a különösen kedvelt kategóriában van nálam, tehát igazán elfogulatlan koncertbeszámolót semmiképp se várjon senki. Az A38 tetőterasza ráadásul igazán jó nyári koncerthelyszín, így tegnap nagyjából minden adott volt egy jól sikerült koncerthez.

Az történt, hogy az esti koncertre a 'négyeshatos' villamossal jutottam el. Amelyikre valahol a Blaha környékén felszállt egy fiatal srác, kezében egy terráriummal, amelyikben egy helyes zöld kaméleon kapaszkodott. Ez még nem volna olyan különleges esemény, az érdekes az volt, hogy milyen hatást gyakorolt ez a jószág a villamos utazóközönségére. Ezen belül is különösen a nőneműekre... Kiderült, hogy a kaméleonokat bizony mindenki szereti! És az is, hogy az összes általam eddig ismert 'csajozós' téma és fogás közül messze a kaméleon viszi el a pálmát. Egy alkalmatos kaméleon tulajdonosaként gyakorlatilag bárkivel meg lehet ismerkedni, és bárkit fel lehet szedni. Az említett srác sajnos ezt nem ismerte fel - kár az ilyennek kaméleont adni a kezébe - egész úton a kaméleon használati útmutatóját böngészte. (Tényleg, beleolvastam a válla fölött...) Pedig a villamos nőnemű utazóközönségének érdeklődő pillantásai, nyaknyújtogatásai és mosolyai igazán remek lehetőségek ígéretét rejtették magukban. Ebben az esetben úgy tűnik, a kaméleon egyfajta CÉL volt, emberünk nem ismerte fel, hogy ez a zöld jószág bizony inkább ESZKÖZ lehetett volna. No mindegy. Kaméleont kell szereznem, az esetleges ajánlatokat alul várom kommentben.

És most térjünk vissza a koncerthez.

Jó korán odaértem, ezért már a beállást is végignézhettem. A Sonar Bistro saját hangtechnikussal dolgozik, az általunk a GMK-ból jól ismert Isti megy velük a fellépéseikre. Ez még azért nem túl általános az általam ismert zenekarok esetében (bár épp ezen a koncerten a másik fellépő, a Half Note City is saját hangmérnökkel dolgozott), de kétségtelen, hogy ez jelent bizonyos garanciát a koncertek hangzására, és persze jócskán le is rövidíti a beállások idejét, hiszen a hangtechnikus pontosan ismeri a zenekart, tudja mit szeretnének, mire van igényük. Ez esetben is így történt, a koncert kezdési időpontja előtt egy jó órával már minden 'be lett lőve'. Az alábbi kép ekkor készült. 

Az este első fellépője a Half Note City volt, akiket korábban hallottam már, de valahogy akkor annyira nem jöttek be. Most viszont annál inkább, ez bizony egy jó produkció. Az IQ-pop hazai képviselőjeként is nevezett csapat popos-jazzes-rockos dalai tényleg jók. A zenekar ügyes zenészekből áll, énekesnőjük, Muzsnyai Márti pedig valóban jól hozza a 'frontasszony' figurát, magára tudja vonni a közönség tekintetét. Van hangja, temperamentuma, 'ott van' a színpadon. Szóval mindenképp ajánlom a csapatot élőben megnézni/meghallgatni. 

Persze én azért inkább a második fellépő miatt mentem el, és a Sonar Bistro hozta is a várt hangulatot. A koncerten az aktuális dalok mellett korábbiak (a Helyesbítés című albumról) is elhangzottak, és volt némi ízelítő a készülő új albumról is. A csapat átment némi változáson, most billentyűs nélkül álltak színpadra. De a színvonal és igazából a hangzás is maradt. A zenekar továbbra is 'egyben van', és ahogy egy korábbi róluk szóló posztban már írtam, a dalaik nagyon is felismerhetőek, és jellemzőek rájuk. Továbbra is briliánsak a szövegek, és Anna kellően személyessé is tudja tenni ezeket. Ez egy jól kitalált projekt, na. A koncert előtt beszélgettem pár szót Tiborral (Tóth Tibor) és azt mondta, az idei év az új dalokról és az új lemezről szól inkább, és ez okból is kevesebbet koncerteztek. Ami persze azt is jelenti, hogy a koncertjeiket még inkább érdemes figyelni, és persze el is menni rájuk. Az új albumuk (vagyis a második féllemez) őszre elkészül, és felkerül az online boltokba. Egyébként épp tegnaptól a Sonar Bistro első (még Barnicskó Vali közreműködésével készült) Helyesbítés című albuma is elérhető lett a nagy zenemegosztó oldalakon.

És ami koncert helyszínét illeti: Az A38 tetőterasza nagy találmány, az este előrehaladtával egyre intenzívebbé váló városi fények igazán tökéletes hátteret adnak bármilyen koncerthez. A folyó fölött azért a legmelegebb nyárban is jár a levegő. Ráadásul mióta a Petőfi tévé stúdiója is odaköltözött, mindig akad valami látnivaló, kamerás-mikrofonos emberek szaladgálnak mindenfelé, szóval a koncertek között is el lehet ütni az időt. Még van pár kellemes hónapunk a hidegebb időig, érdemes elmenni és kipróbálni...

Hozzáfűzés: Volt az estének még egy tanulsága számomra. Korábban néhányszor már panaszoltam itt a blogon, hogy a gitárosoknak alighanem van néhány speciális varázslatuk, amitől ők jól tudnak gitározni, ezt azonban kívülállók számára nem árulják el, mindig csak a 'gyakorlást' emlegetik. Nos, tegnap sikerült közelebb kerülnöm a titokhoz, ugyanis mindkét csapat gitárosai könnyű anyagból készült, kockás térdnadrágot hordtak. Rögtön felismertem az összefüggést, egy pont kipipálódott a titkos összetevők listájáról. Alighanem egy ilyet is be kell szereznem a kaméleonnal együtt... 

Ha Te is ott jártál a koncerten, de teljesen más a véleményed, netán máshol jártál, és kizártnak tartod, hogy arról az eseményről ne essék szó itt a blogon, mindenképp írd meg nekünk a facebook oldalunkon, vagy email-ben. Ahogy kedvenc gitáros barátom mondta: Több szem, többet hall!